Egy nap a nyeregben – Moorland sheriffje mesél

Írta: Kris Stoneforce
Moorlandi Sheriff, Shield nyergéből

"Vannak, akik azt hiszik, a rend egyszerűen ott van. Hogy a béke természetes állapot. Az ilyen emberek még nem töltöttek egy reggelt Shield nyergében Moorland szélén, köd előtt, farkasszélben."

Amióta Esmeralda Longfish kinevezett sheriff helyettesnek, azóta nincs két egyforma napom. A köd, a ló, az emberek – mindennap más történetet írnak. És én ott vagyok középen, pajzsként köztük és a káosz között. Shield – a lovam – nem csak társ. Ő az árnyékom. És néha ő figyelmeztet először, ha baj közeleg.

05:30 – A napfelkelte hangja: patadobbanás a kavicson

A világ még alszik. Én már Shielddel vagyok. Ő nem szereti a késői indulást – én se. Nyereg, nyeregtáska, térképek, rádió. A reggel nem kávéval kezdődik, hanem azzal, ahogy Shield levegőt fúj az arcomra, és már indulunk is. A lápvidék zöldes ködbe burkolózik, mintha próbálna elrejteni valamit. És mindig próbál.

07:00 – A hadnagy ébresztése (és a napi feladatlista)

Esmeralda Longfish már a térképek fölött görnyed, mikor visszaérek a központba. Halkan, de sosem nyugodtan beszél:
– Stoneforce, három ügy ma. Szeretnél választani, vagy kijelöljelek?
Ma én választok. A furcsa fények a Hollow Woods szélén engem vonzanak. Ariana Eaglebook megy Fort Pintába, Mousefly kisasszony... nos, ő már valószínűleg tudja, hova megy, még mielőtt mi kitaláljuk.

10:00 – A fák között, egyedül (vagy mégsem?)

Shield ideges. Nem gyakran. De most a Hollow Woods mélyén valami... furcsa. Mintha a fák figyelnének. Mintha egy régi mágia ébredne. Találok egy nyomot – patanyom, de nem ló. Nem jorviki. És nincs illata, se hangja. Jelentést kell tennem, de előbb meg kell győződnöm róla, hogy senki sincs veszélyben. Shield egyetlen fejmozdulatával jelzi: nem vagyunk egyedül.

13:00 – Egy teapillanat Eaglebookkal

Ariana megjelenik, mintha csak a szél hozná – vörös kendője lobog, és már nyújtja is a termoszt. Ő hozza a híreket a városból, én hozom a rejtélyeket az erdőből. Együtt fél órára megállunk. Minden lovas tudja: ez nem lustaság – ez szövetség. És Shield és Ariana lova (Goldenflame?) nyugodtan legelnek, mint akik tudják: most egy kicsit minden rendben van.

17:30 – Jelentés és rejtélyek a levegőben

Visszatérünk a központba. Longfish hadnagy bólint:
– Látom, megint árnyékokat hoztál.
– Árnyékot, igen – válaszolom. – De mögötte valami mozdult is.

Mousefly már ott van, frissen, mintha egész nap nem is lett volna terepen. Megint tud valamit. Nem kérdezem. Mert ő úgy ad válaszokat, hogy kérdéseket hagy maga után.

20:00 – Shield, a csillagok és én

Esténként leülök Shield mellé. Nem mindig írok. Néha csak figyelek. A csillagokat, a távoli pacik dobogását, vagy egy NPC halk párbeszédét, amit a rendszer halkan mormol a háttérben.

Ma volt rejtély. Volt szövetség. Volt mozgás a fák között. De nem volt baj.

És ez elég ahhoz, hogy holnap is felnyergeljem Shieldet.